�k tan�tj�k a soproniakat a sz�k k�r�n t�li l�t�sra, a messzes�g m�gikus vonz�s�ra, a szellemi l�t�hat�r sz�ntelen t�g�t�s�ra.
A sz�kebb hat�r, amely egys�gbe �leli Sopront �s otthonn� keretezi a t�jat, egy szel�d�v� medence, amit h�rom oldalr�l a soproni hegys�g, a B�csidomb vonulata �s a Kurucdomb fellegv�rszer� sziluettje z�r le. Ebbe a medenc�be simul bele a Belv�ros.

A soproni t�j, ez a kertek t�mkeleg�b�l, erd�k var�zs�b�l �s vir�gos r�tekb�l font l�rai t�j, a soproni ember m�sodik tan�t�mestere. T�le tanulja a cs�ndes �r�m�k, a term�keny szeml�l�d�s, az �h�tat �s t�relem, a term�szet meg�rt�s�nek �s a sz�v egyens�ly�nak m�v�szet�t. A f�k z�ldje kereszt�l-kasul sz�vi a v�rost, jut bel�le m�g a belv�rosi h�zak eldugott b�styakertjeibe is.

A folyton leng� szell� f�radhatatlanul ellegyezi a h�zak k�z�l a szennyes leveg�t, hogy hely�be be�radhasson a kertek �s erd�k illatos lehellete.
Ez teszi Sopront az orsz�g legeg�szs�gesebb v�ros�v�. Ez a titka annak, hogy Sopronban a gyermekek t�deje er�sebb �s az �reg emberek �letereje sz�v�sabb, mint m�sutt.

De milyen maga a v�ros, a soproni ember otthona �s iskol�ja?

Sopron v�rb�l lett v�ross�, C�mer�ben h�rom b�styatorony �rzi a v�roskaput, amely m�g�tt biztons�gban �rezhette mag�t a tisztes ipar, a becs�letes kereskedelem �s a tudom�ny. A v�rfal �s a b�sty�k �ltal szabott sz�k k�rbe zs�fol�dtak bele a magas tetej� h�zak. Fukaron kim�rt apr� terek szak�tott�k meg a sz�k utc�k kanyarg�, zegzugos vonal�t, a b�sty�k alatt pedig, a v�zzel telt v�r�rkon t�l az als�v�ros laz�bb h�zsorai ter�ltek el a k�ls� v�rfalakig.

L�nyeg�ben ma is ilyen a Belv�ros. A nagy t�zv�szek ugyan elhamvasztott�k a k�z�pkori h�zak egy r�sz�t, de a barokk kor �s az empire kip�tolta a h�zagokat piaszteres, c�meres, bolt�ves nemesi palot�kkal, patr�cius otthonokkal. A bels� v�rfal is megvan m�g, csak eltakarj�k a k�v�lr�l hozz�tapasztott k�t-h�romemeletes. de csak alig n�h�ny l�p�snyi sz�les v�rker�leti �zleth�zak.

A soproni polg�r, m�gha tudatosan nem is l�tja m�r mindennapi k�rnyezet�nek sz�ps�geit, m�gis — �ntudatlanul — hat�sa alatt �l. Szeme hozz�szokik az ar�nyos form�k nemess�g�hez, a m�rt�khez, �zl�se megtanulja elv�lasztani a talmit a val�dit�l, az �rt�k�ll�t az �rt�ktelent�l.

K�l�n figyelmet �rdemel az Ikv�n t�li v�rosr�sz, a B�csi-negyed �s ennek lak�i, a gazdapolg�rok, vagy ahogy �ket kedvenc foglalkoz�suk, a porcell�nfeh�r babnak termeszt�se ut�n n�piesen nevezik, a poncichterek, Bohnenz�chterek.

Az Ikvahidon t�l, ott, ahol a 13. sz�zadb�l itt maradt templomany�, a Szentl�lek-templom gubbaszt t�mpe torny�val, szesz�lyesen kanyarg�, furcsa nev� utc�k �s sik�torok iramodnak neki a dombnak. Felem�s vil�g, k�lsej�ben is, nyelv�ben is.

Emeletes v�rosi h�zak v�ltakoznak gazdapolg�rh�zakkal, magyar besz�d keveredik angolosan ellap�tott n�met idi�m�val. A h�zak orm�n, a Kisdedet dajk�l� merevpal�st� m�riacelli Madonn�k �s Pi�t�k mellett a Buschenschank-c�g�rek feny�csokrain v�r�s poszt�nyelveket libegtet a sz�l. Itt m�rik egy �si privil�gium jog�n, meghat�rozott sorrendben a gazdapolg�rok a saj�t term�s� fert�menti v�r�sbort a csal�di b�torok k�z�tt a lak�szob�ban, vagy ny�ri est�ken a boron�k �s ek�k szomsz�ds�g�ban, kecskel�b� asztalok mellett a hossz� udvaron.

A piros bort�l kipirulnak a f�lek, �tmelegszenek a sz�vek, helyette kivirul a n�t�z�s, magyar n�ta �s n�met dal felv�ltva vagy egyid�ben harsog.

F�nt a domb tetej�n pedig m�r hat �vsz�zad �ta a Szent Mih�ly-templom g�tikus nyugalma �rk�dik a soproni Tab�n k�r�je seregl� h�zainak borkedvel� elevenjei �s a gondjaira b�zott R�gi-temet� halottai felett.

Ez a gazdapolg�rnegyed kapcsolja �ssze a v�rost a kenyeret ad� term�szettel. A b�csidomb egyik padj�n �lve, az ember maga el�tt �s alatt l�thatja ennek a vid�knek eg�sz t�rt�nelm�t.

Szemk�zt, a V�rhely erd�s k�pja k�klik. Ott �lt m�g a t�rt�nelem el�tti id�kben, hatalmas s�ncok m�g�tt egy n�p, melynek eml�k�t a h�res burgstalli leletek �rzik. Balra t�le, a F�berr�t �s a K�rolymagaslat k�zti r�szen tal�lt�k az els� figur�lis v�z�t �s az agyagid�lok t�meg�t. Akkoriban a mai belv�ros m�g mocsaras vadon lehetett, mert a kelt�k nem lent a v�lgyben, hanem itt a B�csidomb oldal�ban �p�tett�k fel Scarbantot.

A r�mai l�gi�k m�r a mai V�rosh�zt�r hely�n, Scarbantia Forum�n �ll�tott�k fel Jupiter, J�n� �s Minerva hatalmas szobrait, melyek ma gazdag soproni m�zeumban �lmodnak az egykori Pann�ni�r�l. Itt a domb alatt vezetett a hadi�t Vindobona, a mai B�cs fel�. Ott, a Szent Mih�ly-kapu k�rny�k�n �rkeztek a karav�nok, a „Borosty�nk�-�ton” a Balti-tenger mell�l, megrakva borosty�nk�vel.

Felh� nyomul a nap el� �s komor �rny�kot vet a v�rosra. Szinte kioltja, �gy, ahogy egykor a n�pv�ndorl�s viharai oltottak ki Scarbantia �let�t. A kelta-r�mai v�ros az Avar-birodalom r�sz�v� lesz. S�t�t kor. Az eny�szet cs�ndje lebeg a puszta v�r, az „Oede Burg” felett.
V�rbulcsu �s L�l t�rzse megsz�llja a nyugati gyep�ket, megsz�letik a Magyar Birodalom, melynek nyugati hat�rv�ra Szent L�szl� �ta Sopron lesz. 1277-ben IV. L�szl� szabad kir�lyi v�ros rangj�ra emeli, h�l�b�l a cseh h�bor�ban tanus�tott �ldozatos h�s�g��rt.

644 �vvel k�s�bb, 1921-ben, a t�rt�nelem �jabb h�s�gpr�b�nak veti al� Sopront. A v�ros ism�t hitet tesz ezer�ves magyars�ga mellett s az�ta viseli c�mer�ben a „legh�s�gesebb v�ros” elnevez�st.

Ami e k�t d�tum k�z�tt t�rt�nt, az ink�bb a k�zdelmes munka, mint h�sies harcok t�rt�nete. Sopron nem esett a nagy t�rt�n�sek �tvonal�ba, Tat�r, t�r�k nem d�lta, de ism�telten el kellett viselnie a t�zv�szek �s pestisj�rv�nyok „polg�ribb” sorscsap�sait. M�ria Ter�zia alatt, aki mint Esterh�zy vend�ge falai k�z�tt is id�z�tt, el�rte a gazdag vir�gz�s kor�t �s a gabona-, bor- �s marhakereskedelem nyugati k�zpontj�v� lett.

Az ennek nyom�ban t�madt �ltal�nos j�l�t nem sz�llt a soproniak fej�be, csak kult�rszomjukat fokozta. A szolid polg�ri j�l�t, a milliomos nagykeresked�k, gazdag iparosdinaszti�k f�nykora a legut�bbi sz�zadfordul�ig tart, b�r a gazdas�gi sorvad�s m�r kor�bban megkezd�d�tt. Trianon a v�rost m�r-m�r hal�lra �t�lte, de a v�gvesz�ly a konzervat�v soproniakb�l mer�sz v�llalkoz�kat form�lt. Megsz�lettek a soproni ipartelepek, �j v�rosr�szek n�ttek t�nem�nyes gyorsas�ggal a f�ldb�l, kamatozni kezdett a soproni term�szet sz�ps�ge, a v�ros maga is felcsapott v�llalkoz�nak �s meg�p�tette a L�v�r-sz�ll�t, az �vr�l-�vre fokoz�d� idegenforgalom m�gnesmagv�t.
Kereskedelem, ipar �s idegenforgalom a soproni �let h�rom f�pill�re. A negyedik pill�r a szellemi pill�r, a kult�ra.
Az ember jellem�t lak�sa t�kr�zi. Azzal, amit eddig Sopronr�l elmondtam, felv�zoltam a soproni embert is.

Valamennyien az �let k�t�lt�ncosai vagyunk. Aki Sopronban tanulta ezt az �letbev�g�an fontos mesters�get, mintha biztosabban j�rna az ing� k�t�len.
Azok, akik az orsz�g m�s r�szeib�l ker�lnek ide, eleinte hidegnek �rzik Sopront, ridegnek a soproniakat. Pedig a soproni csak higgadt, meggondolt. Ez�rt ny�lik fel nehezebben, ez�rt idegenkedik az elhamarkodott bar�tkoz�st�l �s csak akkor fogadja be az idegent, ha az m�r ki�llt egyn�h�ny pr�b�t. Aki pedig befogadott, azt igyekszik soproniv� form�lni.

Ebben az �tl�nyeg�l�sben nagy szerep jut a l�v�reknek, illetve a soproni nyaral�kerteknek. Mi a l�ver? A l�ver k�r�lbel�l a fele �ton van a falusi gy�m�lcs�skertek �s a finom �rikertek k�z�tt, Ahhoz, hogy l�ver legyen, hegyek kellenek, nem nagyon magas hegyek, de m�gis akkor�k, hogy a kert kapaszkodhasson �s el lehessen bel�le l�tni messze, lehet�leg a Fert� k�k cs�kj�ig.

Sz�z �s sz�z ilyen l�ver bor�tja a soproni lank�kat. M�g�tt�k pedig megkezd�dik a fenyvesek, t�lgyesek, b�kk�s�k v�gtelens�ge, felt�rulnak a mohaillat� v�lgyek, a gyantaillat� hegytet�k, telerajzolva �polt s�tautakkal, A soproni erd� mindenki�.

Aki n�h�ny h�tig belefeledkezett a soproni hegyekbe, aki t�len odat�zhette s�l�ceit az Istv�n-h�z el�, �sszel megivott egy poh�r aranyl� bort a Hubertusz terasz�n, tavasszal v�gigment a brennbergi v�lgy �s a Hidegv�z st�ier-z�ld ragyog�sin, az meg�rti, hogy a vil�gl�tott soproni, „ az �r�k soproni ” a nagyvil�g legcs�b�t�bb sz�ps�gei k�z�l is csak ide v�gyik vissza.